Sylas Drayden

Alapvetően teljesen átlagos megjelenésű, sötét, kócos, középhosszú hajú férfi. Különösebben nem egy vonzó jelenség, sőt az esetek többségében inkább taszító vagy borzongató benyomást kelt. Az átlagnál kissé magasabb, viszont inkább szálkás izomzattal rendelkezik, ami első pillantásra nem ad valami látványos külsőt számára. Szeme színe hivatalosan sötétebb árnyalatú fakózöld, viszont érdekes tény, hogy egyes személyiségeinek mégis kék, pl. Daisy, Prospero. (Recesszíven jelen van az allél, és ilyenkor képes kifejeződni.) Ezt általában az eltérő fényhatásokra fogja, ha észrevenné valaki. Külseje a váltások során a határokon belül változik. Ha valaki pontosan tudja mit kell figyelnie, annak Sylas testtartásáról, mimikájáról, mozgáskultúrájáról sokszor szinte ordít, hogy éppen ki van jelen. Persze csak akkor, ha nem ügyel erre eléggé az épp jelenlevő alter, de ez viszonylag ritkán szokott előfordulni nagyközönség előtt.
Általánosan elmondható, hogy igyekszik beleolvadni a környezetébe, legalább az öltözködésével minél kevesebb feltűnést kelteni. Ruhatára a betondzsungel színeit tükrözi vissza, szürke, fekete, illetve elvétve egy-egy mélysötét színes darab található benne. Nem rendelkezik nagy választékkal, mivel leginkább Bartek az, aki ízlése szerint a tulajdonukban lévő ruhaneműkért felel, pedig egyáltalán nem ért hozzá. Sokszor semleges, stílustalan darabokat válogat össze, épp a feltűnés kerülése végett, de néha különc, művészi ízlése szabta vágyainak nem tud ellenállni és így a kötött pulcsiktól, a furcsa mintás, színes zakókon át a tollas, bundás kabátokig képes elmenni. Viszont meglepő módon a kiegészítőkhöz jobb érzéke van, az egyedi ékszereket stílusosan hordja, nem viszi túlzásba, és talán még fekete kalapja is jól áll neki.
A többieknek a hozott anyagból kell gazdálkodniuk, és az egységes kép érdekében Bartek megjelenéséhez alkalmazkodniuk, amennyire tudnak. Ez a feltűnésmentes semlegességet kellene jelentse, viszont szerencsére Bartek csöndes különcsége miatt néha ők is elengedhetik magukat. Prospero igényes a kinézetét tekintve, maximalista ezen a területen is, nem lehet rajta egyetlen gyűrődés, vagy piszokfolt sem. Ő visszafogottan elegáns, mégis egészen férfias kinézetet tud magának varázsolni, ha kell pusztán egy sötét garbó és ing kombinációjából is. Egyértelműen neki van ehhez a legjobb érzéke. Daisy külseje hangulatától és lelki állapotától függ, amilyen végletes a személyisége, olyan végletes néha az öltözködése is. Caius csupán földig érő fekete kabátjára érzékeny. Egyébként teljes mértékben hidegen hagyja a téma.
Hajviseletük is különböző lehet, már ha megengedik maguknak, ez azért nem olyan gyakori idegen társaságban. Bartek ragaszkodik a  viszonylag hosszabb hajához, amit igyekszik mindig fésülten, ápoltan hordani. Daisy ha borzos is, egy-egy fonott tincs sose hiányzik a hajzuhatagából. Prosperot kimondottan idegesíti a kósza haj, praktikusabbnak találna egy rövidebb fazont. Mivel nem tehet semmit az ügy érdekében, általában hátrafésüli haját. Ha kell, csak ízléses mértékig zselével fixálja, hogy tökéletesen álljanak a tincsek. Molior kifejezetten szorosan és stílustalanul copfot hord. Caiust ez a téma továbbra sem érdekli, kócos tincsei sokszor az arcába lógnak.

Két első generációs alter:
Bartek - Ő képviseli a rendszert kifelé, tehát az ő megjelenéséhez, viselkedéséhez igyekszik alkalmazkodni mindenki. Ő játssza el Sylast. Sokszor a naivitásig kedves, visszahúzódó, félénk személy. Kellemes társalgó, megnyugtató partner, élvezhető humorral fűszerezve. Hatalmas empátiával rendelkezik, de erősen önbizalom hiányos, ezért a háttérbe igyekszik húzódni amennyire csak tud. Tehát egyáltalán nem egy nagy társasági ember, de talán épp ezen tulajdonságainak összessége teszik őt jó külső képviselővé, hiszen az a cél, hogy senki se vegye észre se őt, se a többieket. Nem képes haragot, gyűlöletet vagy agressziót érezni. Humán beállítottságú, a filozófia, etika, irodalom, és a legkülönfélébb művészetek foglalkoztatják. Nagyon kreatív, igazi kis hóbortos, álmodozó művészlélek. Rosszul bírja a nyomást, a rá nehezedő nyomasztó felelősséget, emiatt is dohányzik.

Caius - A két első generációs, tehát legerősebb személyiség egyike, manipulatív gyűlölet- és életveszélyes agresszív-alter szadista hajlamokkal. Fizikailag is a legerősebb alter, úgy két és félszer nagyobb teljesítményre képes, mint pl Bartek. Hozzá képest gyorsabb is és kevésbé fáradékony, sőt az érzékszervei is jobbak nála. A fájdalmat nem érzi, (viszont az őt előhívja!), de a sérüléseket igen. Az emlékezete minden őt ért valós vagy vélt sérelmet, illetve az azt elkövető személlyel kapcsolatban minden később felhasználhatót rémisztő pontossággal eltárol. (Egyébként szelektív memóriával rendelkezik.) Teljesen végletes ő is, néha olyan, mint egy vadállat, akár tárgyakat is képes megtámadni, néha viszont egészen jól alkalmazkodik és a maga hátborzongató auráján keresztül megnyerő is tud lenni, ha épp arra van szüksége. Egocentrikus és van benne egy csipetnyi megalománia is. Erősen ajánlott elkerülni. Caius az egyetlen, aki képes a rendszerrel szembe menni, holott az nagy részben éppen az ő kordában tartása miatt jött létre.

Kívülről beemelt személyiség:
Daisy - Gondoskodó, családcentrikus, egy viszonylag régimódi, konzervatív anyakép megtestesítője. Szeret alkotgatni, (bár érzéke egyáltalán nincs hozzá), főzni, pletykálni, nevelni a körülötte lévő embereket. Végletes személyiség, ha boldog és pozitív, akkor sugárzik, ha bal lábbal kelt, akkor igazi hárpia. Emellett hűséges, állhatatos, szórakoztató és nagyvonalú. Hozzáállása mindenhez magabiztos. Sokszor nélkülözi az alkalmazkodóképességet, emiatt gyakran kerül összeütközésbe. Szereti a játékot, a szórakozást, a társaságot, akkor érzi magát a legjobban, ha a figyelem középpontjában lehet. Meglehetősen hiú, szereti, ha dicsérik és csodálják, gyengepontja, hogy a hízelgésnek nem tud ellenállni. Egyébként végtelenül egyszerű lélek, a logikus gondolkodással sokszor meggyűlik a baja és nagyon könnyen manipulálható. Vannak benne önmegvalósításra késztető hajlamok is, de elnyomja őket. Ezt a feszültséget viszont néha másokon vezeti le a hisztijeivel, előfordul, hogy mártíromkodik.

Belső irányító:
Prospero - A racionalitás, gyakorlatias megoldások és az elme embere. Ő látja el a szervezői feladatokat a rendszeren belül. Ismer minden altert, tudja, hogy működnek a dolgok, és mi miért történik. Ennek ellenére előfordul, hogy szembesülnie kell azzal, hogy nem olyan erős, mint szeretné, és csak tanácsot tud adni a rendszernek a hathatós beavatkozás helyett, mellyel máskor mindent a helyére tesz, hisz igazi vezető egyéniség. Elsődleges ismertetőjele a teljes érzelemmentesség, és a hideg, számító, cinikus gondolkodás. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy képtelen felfogni és értelmezni az érzelmeket - gyakran épp ennek ellenkezője jellemző rá, - hanem csak azt, hogy képes kikapcsolni azokat. Emiatt is a manipulatív megoldásokat preferálja, kifejezetten szeret vitatkozni, akár más alterekkel, akár külsősökkel. Jellegzetes vonása még a kritikus szellem, amivel saját és ismerősei tevékenységét egyaránt elbírálja. (Ennek oka lehet talán a lelke mélyén megbúvó kisebbségi érzés.) Alapvetően rendes, sőt pedáns. Könnyen felhúzza magát például azon, ha valami nem a helyére kerül vissza, vagy ha morzsa pottyan a szőnyegre. Még talán épp hogy tűrhetően rend- és tisztaságmániás. Érdeklődési körébe tartozik az orvostudomány, melyben előszeretettel képzi magát, gyorsan tanul.

Protector:
Molior- A belső rendfenntartásért felelős, ő kényszeríti a szabályok betartására a renitenskedő társait, valamint a rendszer külső védelmét is ellátja. Prosperonak engedelmeskedik főleg, de alkalomadtán Bartektől is elfogad utasításokat. Sosem jön elő ok nélkül, tehát ha megjelenik, biztos, hogy sikerült valami olyat tenni, vagy mondani, amit nem kellett volna. Amit még el lehet róla mondani, hogy nem egy teljes személyiség, érzelmektől mentes munka alter végtelen monotonitástűréssel. Épp emiatt általában ő végzi el az egyhangú, de elkerülhetetlen munkákat is, amihez senki másnak nincs kedve. Gyakran asszertíven és rövid tőmondatokban kommunikál, emellett jellemző rá egyfajta hűvös távolságtartás, például az udvarias magázódás. Kívülről talán egy kemény ajtónállóhoz lehet a leginkább hasonlítani, belülről pedig a rendőrségnek.

Eredeti:
Sylas - Caius megölte