Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
 

 Nat & Karma - Let's play!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet



dear cupcake, call me by my name
Karma Delight
Karma Delight

Vérfarkas

nő ♌ Posts : 19
♌ Join date : 2015. Sep. 06.
♌ Tartózkodási hely : † Everywhere †
♌ Foglalkozás : † Nurse †
♌ Humor : † Scorching †

TémanyitásTárgy: Nat & Karma - Let's play!   Nat & Karma - Let's play! EmptySzer. Szept. 23, 2015 6:05 pm


Natalie & Karma
...........................................
„Oh, nice to meet you! Do you wanna play?”





Jeges félelem szorongatta a torkomat, csontig hatoló hidege borzongásra késztette egész testemet. Mintha egy rossz rémálomban rekedtem volna, s nyitott szemmel is az álom zord martalékait éltem volna újra. Nem voltam jól, határozottan rosszul éreztem magam. Nem akartam elhinni, hogy ez tényleg lehetséges, nem akartam hinni benne, hogy ez valóban megtörténhet. De a rossz megtalált, felkavarva bennem a régen eltemetett dolgokat és feltépte sebeimet.  Menekülésre volt szükségem, ki kellett szakadnom az elmegyógyintézet falai közül. Egy kicsit ki kellett szellőztetnem a fejem és összeszedni magam, erre pedig mi is lehetett volna a legalkalmasabb, ha nem egy jó nagy séta?
Nem is figyeltem az utat, csak mentem, arra, amerre a lábaim vittek. A gondolataim valahol messze jártak, azt is nehezen fogtam fel, hogy mi a csuda folyt a külvilágban.
Végig a múlt árnyai jártak a fejemben, az, az altatódal, amit évekig súgott a fülembe és a lehelete, ahogy cirógatta bőrömet. Megborzongtam.
Keresztülhaladtam egy parkon, figyeltem a tovasuhanó embereket. Valamiért úgy éreztem, hogy figyeltek engem, mintha tudtak volna valamit, amit én nem. Furcsa érzés, olyan, mintha az egész világ összeesküdött volna ellenem, bár tisztában voltam vele, hogy erről csak egy valaki tehet.  
Távolról gyermeknevetés jutott el hozzám. A sok jókedvű kacaj elég csábítónak hatott számomra, úgy véltem nincs is jobb módja a figyelemelterelésnek, mint hallgatni a vidám hangokat és hagyni, hogy a vidámság bennünket is átjárjon.
Ennek reményében indultam el a hangok irányába és kötöttem ki, egy nem is olyan távoli játszótérnél, ahol néhány kisebb, óvodás korú gyerkőc játszadozott egymással, és nevettek, ahogy a torkukon kifért. Jó volt nézni az örömtől piros pozsgás arcocskáikat és fültől fülig érő mosolyukat. Ettől egy rövidke pillanat erejéig újra gyereknek éreztem magamat, átjárt az-az ismerős, bizsergető érzés, ami akkor. Volt már, hogy úgy éreztétek, hogy megint gyerekek vagytok? Hogy szerettetek volna csak egyetlen napig vagy egyetlen órát újra gyerekként eltölteni? Elnézve az itt játszadozó gyerekeket, én vágytam erre az érzésre. Kis késztetést éreztem arra, hogy én is bepattanjak a homokozóba és egy szuper vizes homokvárat építsek magamnak. Vagy éppen elfoglalva az egyik hintát, próbáljam minél magasabbra hajtani magam, míg át nem perdülök vele.
Persze, biztos, ha ezt megcsinálnám a jelenlévő szülők egész biztosan karon ragadnák a gyerekeiket és minél messzebbre rohannának a közelemből. Szóval már csak ezért is döntöttem úgy, hogy inkább nem packázok a sorssal és helyet foglalok az egyik padon.
Keresztbe pakoltam egymáson a lábaimat, az ölembe ejtettem kezeimet és kényelmesen nekidőltem a pad támlájának. Kis mosollyal az ajkaimon figyeltem a játszadozó gyerekeket egészen addig, amíg a játszótér teljesen ki nem ürült. Ahogy az utolsó gyerkőcök is elmentek, felkeltem a padról és lassan odabattyogtam a hintákhoz. Lassan végighúztam kezemet a láncokon, majd megragadtam azokat és helyet foglaltam a hintában. Nagyon lassan hajtani kezdtem magam, cipőm orrával a földet nyomtam. Megint itt volt az az érzés, ami vissza akart repíteni a gyerekkoromba, de egyelőre nem engedtem neki. Csak ültem és magamban merengtem.


A hozzászólást Karma Delight összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 27, 2015 11:26 pm-kor.
Vissza az elejére Go down



dear cupcake, call me by my name
Lorena Boyer
Lorena Boyer

Mágus

nő ♌ Posts : 38
♌ Join date : 2015. Aug. 27.
♌ Age : 32
♌ Tartózkodási hely : amsztredam vagy elmegyógyintézet
♌ Foglalkozás : ápoló

TémanyitásTárgy: Re: Nat & Karma - Let's play!   Nat & Karma - Let's play! EmptyVas. Szept. 27, 2015 7:54 pm




Karma & Natalie
You're never too old for a playground

Az iskola mindig is egy borzalmas hely volt, főleg mivel én más voltam, mint a többiek. Igen, tudom, lehet volt más olyan, vagy olyasmi, mint én az iskolában, de nem igazán számított, mivel az egész iskolában majdnem csak én voltam azaz egy lány, akinek maximum ha 5 barátja volt egyszerre. Sosem voltam az a típus, aki a figyelem középpontjában akart lenni, ezért inkább kevés, de fontos emberrel vettem magam körül. Viszont mióta a barátommal a dolgok kicsit zavarosak, szinte senki se beszél hozzám, mivel az ő barátai az enyémek is, és az ő oldalára álltak. Így mostanában mindig egyedül vagyok, szinte egész nap, aztán meg mehetek haza a drága jó családhoz. Ma már annyira nem volt kedvem egyikhez sem, hogy az utolsó óráról úgy futottam ki, ahogy még soha, és a lábam meg sem állt órákig. Csak mentem és mentem, azt se tudtam igazából merre vagyok, de nem is igazán akartam tudni. Akkor éppenséggel semmit sem akartam tudni, és semmire se akartam gondolni, csak ki akartam üríteni a fejemet. Úgy két óra gyors séta után
lassítottam a tempómon, és inkább már csak ballagtam. Kicsit kezdtem unni magam, így a legjobb unaloműzésnek azt véltem, ha egyik lábamat szorosan a másik elé teszem. Tudom, nem épp a legszórakoztatóbb dolog, de jobbat nem tudtam, és lehet nem is akartam kitalálni. Ahogy csigatempóban mozogtam, a szemem sarkából hirtelen megpillantottam valami vöröset. Egy pillanat alatt megálltam, és az élénk szín irányába kaptam a fejem. Szinte rögtön meg is pillantottam a vörös hajú lányt, vagy nőt, nem igazán tudtam eldönteni onnan. Csak ült az üres játszótér egyik hintáján, de még csak nem is lökte magát. A látvány kissé szomorú, de rémisztő is volt. Utoljára amikor ilyesmit láttam, az egy filmben volt, és annak nem igazán lett jó vége. Mivel nem volt jobb dolgom, és nem igazán tűnt veszélyesnek a helyzet, elindultam felé. Csak szép lassan, és halkan. Úgy tűnt, mint aki nem biztos, hogy akar társaságot, viszont lehet, hogy csak én láttam rosszul. Mikor kb egy méterre voltam tőle, megálltam, mély levegőt vettem, majd belevágtam a mondandómba.
- Nem bánod, ha csatlakozom? - én sosem tartottam gáznak, hogy 17 évesen még mindig imádtam játszótérre járni, sőt. Szerintem mindenki szeretne itt lenn, és mindenfélét csinálni, csak félnek, hogy kinevetik őket, vagy hasonló. Én mondjuk megérteném, főleg azért, mert szerintem sosem növünk fel, csak megtanulunk felnőttként viselkedni. Végül is, ha nem így lenne, hogyan tudnánk olyan szabadon és könnyen játszani a kisgyerekekkel?

Zene: I See The Light ×× Üzi: remélem tetszik affraid ×× Szószám: 527
Vissza az elejére Go down



dear cupcake, call me by my name
Karma Delight
Karma Delight

Vérfarkas

nő ♌ Posts : 19
♌ Join date : 2015. Sep. 06.
♌ Tartózkodási hely : † Everywhere †
♌ Foglalkozás : † Nurse †
♌ Humor : † Scorching †

TémanyitásTárgy: Re: Nat & Karma - Let's play!   Nat & Karma - Let's play! EmptyPént. Okt. 02, 2015 9:43 pm


Natalie & Karma
...........................................
„Oh, nice to meet you! Do you wanna play?”





Gondolataim messzi kalandoztak a valós világtól. Messzire repítettek, sötét időszakon át, egészen a kezdetekig. Arcok helyek, hangok jelentek meg lelki szemeim előtt, alkotva egy egészet, amit csak úgy neveznek; emlékképek.
Valahol mélyen járhattam messzi a távoli múltban mikor először véltem felfedezni azt az arcot, aki miatt idáig jutottam. Már akkor is éreztem valamit vele kapcsolatban, valami sötétet, de akkor még álmaimban sem gondoltam, hogy egyszer ilyen szörnyeteggé lesz. Arra pedig pláne nem, hogy később majd engem is azzá tesz.
Bárcsak változtatni lehetne a múlton, ez lenne az a pont, amit máshogyan csinálnék. Sosem ismerném meg a szörnyet, aki belőlem is szörnyeteget teremtett.
Elmélkedésemből egy ismeretlen, kedvesen búgó hang szakított ki, egy lányé, akit egész biztos, hogy még soha életemben nem láttam, de felnézve rá nagy zöld szemeimmel, megállapítottam, hogy barátságos arca máris szimpatikussá tette őt számomra. Fiatalabbnak tűnt nálam, vörös haja élő tűzként tündökölt fején, egy kicsit olyan volt, mintha egy fiatalabb kiadásomat láttam volna.
- Oh, nem, dehogy! Gyere csak. Úgyis utálok egyedül játszótérre járni, az csoportosan az igazi. - mosolyogtam rá könnyedén, nem is volt olyan nehéz, pedig a nyomasztó gondolatok után számítottam rá, hogy talán nehezebben fog menni a mosolygás. Borús fellegek gyűltek a fejem felett, de nem számított, hogy az életemben nagy vihar közeledett, nem hagyhattam, hogy bármi is elrontsa a jókedvemet. S, hogy ezt magamban is megerősítsem, máris meghajtottam magam egy kicsit a hintán.
- Na és téged mi vonzott ide? Csak azt ne mondd, hogy az unalom. - vigyorogtam rá vidáman. S bár kértem, hogy ne mondja, szinte biztosra vettem, hogy az unalom hozta erre lábait, vagy talán gyermeteg lelke szökött a felszínre és hívta őt játszani ide. Azt hiszem talán engem is ez repített ide, a lelkem mélyén gubbasztó gyermek, mely a sok rossz régi emlékkel együtt felkelt és újra életre kelt. Még most is éreztem magamban a vágyat egy nagy játszótéri mókához, de egyelőre csak hagytam, majd esetleg, ha a lány partnerem lesz abban, versenyzünk ki száll a hintával magasabban.
- Egyébként Karma vagyok. Na és te? - néztem rá kedvesen a nagy zöld szemeimmel, olyan kifejezést öltve az arcomra, mintha soha nem is merültem volna bele a rossz gondolatokba. Már nem csak saját magam miatt akartam elűzni a negatív energiáimat, de a lány miatt is, nem akartam, hogy hirtelen "depressziós" legyen ő is.
Szépen megvártam, míg bemutatkozott, aztán a hintával újra, az előzőnél jobban meghajtottam magam.
Vissza az elejére Go down



dear cupcake, call me by my name
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Nat & Karma - Let's play!   Nat & Karma - Let's play! Empty

Vissza az elejére Go down
 
Nat & Karma - Let's play!
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Karma & Michael
» The Karma isn't simple
» Do you wanna play?

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
❝ B L O O D and L O Y A L T Y :: Lezárt játékok-