Steve Dash

Azon az estén kihalt volt az utca, ami a szállásához vezetett. Tudta, hogy már későre járhat, mivel felnézve az égre fényesen világított a hold. Szerette az ilyen éjszakai kocogásokat, akárhányszok alkalma adódott elfutni Amszterdam egyik pontjából a másikba ezt az időpontot választotta, mert senki nem zavarta, csak az út volt és  ő.
Az utóbbi 400 év másról sem szólt, mint hogy különböző lényekkel való harcról , azok likvidálásáról, avagy leszállításáról a cég számára. Sárkánynak született, így tökéletesen illett hozzá ez a munka, minden egyes harcával tapasztaltabb és rafináltabbá vállt, azonban azt is tudta, szüksége van az önfejlesztésre, a folyamatosan tréningre, hisz top formában kell lennie ha harcba akar szállni a fiatalabbakkal, akik talán új trükkökkel vagy képességekkel állnak elő.
Miután a felesége, Trish elhagyta, az állandó utazás és amiatt hogy kiszámíthatatlan volt mikor és hol akad Stevenek dolga, csak ez a munka maradt, és mindent beleadott hogy ezt jól csinálja.
~ Fény... ~
Eltakarta a szemét egy pillanatra a szemébe világító zseblámpa fényétől, és próbálta valahogy beazonosítani, hogy ki áll a lámpa másik végén.
- Mr. Dash... ezeszer elmondtam magának, hogy ne hagyja nyitva a bejárati ajtót amikor éjszakai kiruccanásra támad kedve -
Mrs. Figs volt az, a ház főbérlője, aki minden alkalommal megdorgálta őt, ha olyan kedve támadt. Alapjában véve egy kedves halandó asszony volt, de ha rájött az öt perc, képes volt kikelni magából és mindenkit lehordani aki az útjába kerül.
- Elnézést, Mrs. Figs, csak figyelmetlenség volt, de a belső ajtót, ami a lépcsőhöz vezet lezártam, erre tisztán emlékszem. -
Próbálta menteni a helyzetet, hiába volt évszazadokkal idősebb az asszonynál, mégis érezte a tiszteletet az idősebbnek tűnők iránt, és a nőnek amúgy is megvolt a maga tekintélye.
- Nagyon helyes, remélem nem kell magát legközelebb is elkapnom ilyen késői órán és öltözzön fel rendesen ha futkosni akar, hideg van már az ilyen lenge öltözethez. -
Fejezte be, majd elindult vissza a saját lakásába. Valamelyest igaza is volt, mivel egy lenge melegítőnadrág és egy pulóver nem igazán a legjobb öltözet télvíz idejére, de  egy sárkánynak, pláne egy tűz sárkánynak a legkevésbé a megfázástól kell tartania. Kifújva magát tehát ő is belépett az ajtón, majd bezárta azt maga után.
Felérve a lakásba kattant a zár, és a kellemes melegben már el is fejetette az iménti beszélgetést, így elindult hogy lezuhanyozzon és felfrissüljön kissé.