Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox
tell me a story!
who's here?
show your face
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (32 fő) Szomb. Dec. 23, 2017 7:44 pm-kor volt itt.
latest posts
got an answer?
•• Ioles Mayfield, the second
írta: Ioles Mayfield
Pént. Feb. 23, 2018 5:45 am
•• Rudolf & Anita
írta: Anita Sandvoort
Kedd Feb. 20, 2018 10:01 pm
•• Ötletem van!
írta: Anita Sandvoort
Kedd Feb. 20, 2018 9:05 pm
•• dr. Kai Clemons & Leith
írta: Kai Clemons
Kedd Feb. 20, 2018 8:58 pm
•• Ariana & Lilith
írta: Lilith
Kedd Feb. 20, 2018 7:59 pm
•• Játékostárs kereső
írta: Theo Holst
Szer. Feb. 14, 2018 2:15 pm
•• Chicago Guilty
Vendég
Hétf. Feb. 12, 2018 7:47 am
•• Első pillantás
írta: Theo Holst
Csüt. Feb. 08, 2018 4:07 pm

Share | 
 

 Marciel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet



dear cupcake, call me by my name
avatar

Mágus

Male ♌ Posts : 84
♌ Join date : 2015. Aug. 19.
♌ Age : 29
♌ Tartózkodási hely : *St. Rafael
♌ Humor : *LEGEN...wait for it...DARY!

TémanyitásTárgy: Marciel   Pént. Aug. 21, 2015 12:57 am

Marciel


Egyidős az idővel.
Mennyország
Angyal
Egészséges
Heteroszexuális
Kívülálló
Egyedülálló
Paul Wesley
kinézet
Mire vagy pontosan kíváncsi? Hogy hogyan néztem ki egykor, vagy hogy hogyan nézek ki ma?
Egykor, évezredekkel ezelőtt, mikor az idő született, mikor mi, angyalok születtünk, fenséges voltam, mint minden társam. A Teremtő hatalmas, hófehér szárnyakkal áldott meg, melyek segítségével képes voltam a repülés művészetére, olyan sebességgel, mint amilyet az emberi elme fel sem bír fogni. Egyedül a hozzám hasonló angyalok láttak repülés közben. Nem állítom, hogy volt glóriám, meg dicsfény körülöttem, elvégre csak egy teremtmény voltam én is, a sok közül. Arra voltam hivatott, hogy óvjam az embereket, hogy megküzdjek a démonokkal, hogy az Úr parancsait szolgáljam. Hogy is mondjam, a Menny, ahol születtem, nem is igazán egy konkrét hely volt, hanem egy állapot. Egy sokáig tartó, tökéletes állapot. Ott másképp telt az idő, mint a Földön, s mi, angyalok, évezredeken keresztül néztük végig az emberiség fejlődését, majd ugyanígy az önpusztításukat is. És én mindvégig ugyan olyan fiatal maradtam, mozgékony, gyors reflexekkel megáldott. A sok ezer esztendő semmit nem változtatott rajtam, míg a Mennyből néztem le az emberiségre. Hasonlítottam rájuk, csak a szárnyaim voltak, amik miatt kilógtam volna a sorukból. Karcsú, szálkás izmokkal megáldott hímnemű egyed voltam az angyalok között. Igen, nekünk is vannak nemeink, a hiedelmekkel ellentétben. Nem vagyunk csigák, hogy hímnősek legyünk, és szaporodnunk valahogy kell, valamint az önmegtermékenyítést sem ismerjük, így tehát szükségünk volt nemekre. Barna hajat ajándékozott nekem a Teremtő Atya, melyet én sosem engedtem túlzottan megnőni, nem úgy, mint néhány testvérem. Szeretem, ha kócos, rövid, és még nem ér rá a fülemre. Arcom kissé szögletes, markáns, mondhatni, szinte látszott rajta, hogy feljebbvaló voltam, mint egy egyszerű ember. Széles vállam, és erős karom elősegítette, hogy a pokol legmélyebb bugyraiba taszítsam vissza, vagy az örök halálba küldjem a démonokat. Michael alatt szolgáltam, s ő állt hozzám a legközelebb minden fivérem, és nővérem közül. A mi feladatunk volt, hogy móresre tanítsuk a bukott lelkeket, akik nem nyerték el az Úr kegyelmét, és ebben a feladatkörben nem volt helye a gyengeségnek, így mindig igyekeztem magamat a legjobb kondícióban tartani.
Mára sok minden megváltozott. Szárnyaim rejtve vannak, emiatt sokszor iszonyú kínokat élek át. Csak akkor láthatóak, mikor egyedül vagyok otthon, az apró garzonlakásban, melyet pár évtizede vásároltam. A kegyvesztés után, kénytelen voltam megtanulni, hogyan kell a földön élni, és boldogulni. Fiatalságom makulátlan maradt, a reflexeim, és a fáradhatatlanságom is, de arcomon elmélyültek a gondok alatt a ráncok. Általában nem repülök, pedig még képes volnék rá, és az emberek amúgy sem látnának, de csak akkor teszem meg, mikor a szükség megkívánja. Szürke, mélyen ülő szemeimmel továbbra is látom a problémákat a világban, sőt, mióta a Földön élek, közelebbről, a magam bőrén is tapasztalom, az évezredek változásait, s annak az emberiségre mért hatását. Néha úgy érzem, igaza volt annak a csapatnak, akik az emberiség elpusztítása mellett döntöttek volna, mégis, mindenáron megarom menteni mindannyiunkat a végső pusztulástól. Testem továbbra sem lett egy puhány lény teste, bár már a szárnyak nélkül egész emberi. Körül-belül 180 centiméter magas, viszonylag izmos férfi, de teljesen átlagos férfinak nézek ki. Általában laza ruhát hordok, egy pólót, farmerrel, vagy hasonlót, hogy ne ríjak ki a tömegből. Nem úgy nézek ki, ahogyan az elvakult hívők az angyalokat képzelik: nem ragyog a testem, nincsen fejem felett glória… A szívemet pedig nem láthatják, hogy mennyire makulátlan.
jellem
Az emberek évszázadok óta, mióta csak sejtik, hogy léteznek angyalok, tökéletesnek hiszik őket. Olyan tiszta lényekként ábrázolnak minket, akiknek mind a teste, mind a lelke makulátlan, akikben semmi hiba nincsen. Ez botorság. A létező Világban semmi nem hibátlan, a Teremtőt leszámítva. Mindennek van jó, és rossz oldala is, más kérdés, melyik oldal a dominánsabb. Azok az angyalok, akikben a rossz oldal volt a dominánsabb, mára már démonoknak nevezik magukat, és az egykori Fényhozóval együtt a pokol bugyrait izzítják az elkínzott, megtört lelkek fogadására. Én hála az Atyának nem tartozom közéjük. Teremtésemtől fogva követem a parancsait, és igyekszem úgy élni, ahogy az helyes volna. Legalábbis sokáig így volt. Azonban, mi nem az állatokhoz hasonlatos ösztönlények vagyunk: minket is saját képmására teremtett, akárcsak az embereket, csupán azért, hogy vigyázzuk őket. Így mi is, mind megkaptuk a szabad akaratot, mely sokunkat eltérített a helyes irányból. Én mindig igyekeztem rajta maradni, és nem bírálni az emberek fejlődését, pusztán némán az oltalmukra sietni, ha szükségük volt rá. A kegyvesztés előtt azonban volt valami, amiben egyetértettem azokkal, akik az Úr döntése ellen akartak lázadni. Az emberek nem a helyes úton jártak. Nem feltétlen véltem, hogy el kellene őket pusztítani emiatt, de nem volt helyes hagyni, hogy ennyire elfajuljanak a dolgok. Akkor még nem tudtam, hogy ezért a véleményért mekkora árat kell fizetni.
Miután letaszíttattunk a földre, a háborúk borzalmainak a közepébe, jellemem éppúgy kezdett elemberiesedni, mint a testem, miután elrejtettem szárnyaimat. Megtanultam szeretni, és gyűlölni, pedig az utóbbira addig egyáltalán nem voltam képes. Azóta viszont gyűlölök mindent, ami elősegíti az emberiség, vagy az állat- és növényvilág pusztulását, mindent, ami halálra ítéli a Földet, és mindent, ami a Fényhozótól származik. Milyen fény az, mely csak pusztulást hagy maga mögött? Azt a mai napig nem tudom, hogyan kell Isten akarata szerint különbséget tenni jó, és rossz között, de igyekszem mindig a jó utat választani, és tiszta szívvel remélem, hogy egyszer visszanyerjük a kegyeit, és visszafogad minket a Mennybe. Minden cselekedetemmel ezt kívánom elősegíteni, ebben a reményben küldöm a poklokra az összes démont, hogy ha az emberek biztonságát őrizem, talán megbocsájt. Minden reggelemet, és estémet vezekléssel, és imádkozással töltöm, de közel sem úgy imádkozom, ahogyan az emberek. Másképp. Ősibb módon. Úgy, mintha valóban ismerném az Istent, ami egy kicsit igaz is.
Ha az utcán látok valakit, bárkit, akinek segítségre volna szüksége, legyen az idős, vagy csak egy gyermek, gondolkozás nélkül ott termek. Az emberek őrizőjeként nem engedhetem meg magamnak, hogy a szemem láttára maradjon segítség nélkül egy halandó. Gyakran keresem a társaságukat nekik, sokat metrózok, vagy buszozok, hogy jobban megismerjem őket, figyelek rájuk, mintha saját gyermekeim lennének, pedig egyáltalán nem így van. Csupán testvéreim, de mégis felelősséggel tartozom irántuk. Szeretem őket, mindannyiukat, a teljesen nyilvánvaló hibáik ellenére is, és minden erőmmel azon vagyok, hogy jobbá tegyen az életüket. Ezt érzem hivatásomnak, azóta, hogy köztük élek, ami valódi koromhoz képest szinte pár perce van így, pedig a letaszítás óta már majd kétszáz esztendő eltelt.

Életút
Ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg  ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg ide jön a szöveg




Science is magic that works.
I don't know what to think about magic and fairy tales.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://theycomefirst.hungarianforum.com/
 
Marciel
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
❝ B L O O D and L O Y A L T Y :: Archívum :: Zárt részleg :: Régi előtörténetek-