Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox
tell me a story!
who's here?
show your face
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (32 fő) Szomb. Dec. 23, 2017 7:44 pm-kor volt itt.
latest posts
got an answer?
•• Ioles Mayfield, the second
írta: Ioles Mayfield
Pént. Feb. 23, 2018 5:45 am
•• Rudolf & Anita
írta: Anita Sandvoort
Kedd Feb. 20, 2018 10:01 pm
•• Ötletem van!
írta: Anita Sandvoort
Kedd Feb. 20, 2018 9:05 pm
•• dr. Kai Clemons & Leith
írta: Kai Clemons
Kedd Feb. 20, 2018 8:58 pm
•• Ariana & Lilith
írta: Lilith
Kedd Feb. 20, 2018 7:59 pm
•• Játékostárs kereső
írta: Theo Holst
Szer. Feb. 14, 2018 2:15 pm
•• Chicago Guilty
Vendég
Hétf. Feb. 12, 2018 7:47 am
•• Első pillantás
írta: Theo Holst
Csüt. Feb. 08, 2018 4:07 pm

Share | 
 

 Tenebris Sardothien

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet



dear cupcake, call me by my name
avatar

Vérfarkas

Female ♌ Posts : 1
♌ Join date : 2015. Aug. 29.
♌ Age : 23
♌ Foglalkozás : ~Elvenni mások életét... vagyis értékeit.
♌ Humor : ~Gyilkos

TémanyitásTárgy: Tenebris Sardothien   Vas. Aug. 30, 2015 2:06 pm

Tenebris (Lux) Sardotien


20
Barcelona
Vérfarkas
Paranoid személyiségzavar, Disszociatív személyiségzavar
heteroszexuális
Páciens
Egyedülálló
Candice Swanepoel
kinézet
Tenebris: Természetesen ilyen szőke a hajam. Ezért is ájul el tőle a legtöbb srác. Meg persze az igéző kék szemeimtől. Láttál ennél gyönyörűbb árnyalatú szempárt? Persze, hogy nem, mert nincs is. És ez nem színes kontaklencse. Valóban ilyen csodásak. És mivel a pillantásomból úgyse jössz rá, hogy mit akarok, megengedem, hogy gyönyörködj benne. Maximum azt tudod kitalálni a nézésemből, hogy meg foglak-e ölni a közel jövőben, vagy megkímélem az életed. De erre az információra még szükséged lehet! Előszeretettel húzom ki a szememet fekete sminkkel, a számat pedig valamilyen pirosas rúzzsal. A ruhák terén szeretek minél stílusosabban öltözködni. Mikor vadászni indulok, mindig a bőrdzsekimet húzom fel, és egy cicanadrágot, hogy minél könnyebb legyen futni. Úgy alapból, meg inkább a szoknyákat, csipkés felsőket és a tűsarkút díjazom.
Lux: Szőke haj, kék szemek és napbarnította bőr. Átlagos a kinézetem, ezért arról nem is érdemes beszélni. Többnyire világos szemfestéket használok, bár néha azon kapom magamat, hogy feketével van kihúzva a szemem. Rémes egy szín. A számat pedig rózsaszín szájfénnyel kenem ki. Szeretem a virágos és élénk színű ruhákat, ezért mindig olyat hordok. Ezzel próbálom feldobni magamat, hogy bár elég visszahúzódó vagyok, mégiscsak jobb kedvem legyen, mikor az emberek közelébe vagyok. Bár különösnek tartom, hogy néha a saját stílusomtól teljesen eltérő göncöt viselek. Ilyenkor úgy érzem, hogy valaki direkt szórakozik vele. Tény, hogy nem tudom mégis hogy kerülhettek rám.
jellem
Tenebris: Mit is mondhatnék? Imádok gyilkolni. Mindenki úgy tudja, hogy szimplán lopok azért, hogy életben tudjak maradni, de nagyon tévednek. Ugyanis nekem az öldöklés a lényeg. Nézni, ahogy az emberek élettelen teste a földre hull, és többé nem kell fel, egyszerűen csodás látvány! Csodálkozom, hogy nem vámpírnak születtem, de apám és anyám is vérfarkas volt, szóval esélyem sem volt rá. Nem azt mondom, hogy annyira zavarna az, hogy ebbe a fajba tartozom, csak ha a sors azon kívül, hogy gazdagnak, szépnek és furfangosnak teremtett, még kegyesebb akart volna lenni hozzám, akkor bizony most vért innék. Csakhogy valaki megérezhette, hogy én nem az a szende tündécske, mindenkinek szófogadó kislány leszek, akinek gondolnak, mert egy másik személyiséggel átkoztak el, Lux-al. Utálom a kis fruskát. Bár tény és való, hogy észveszejtően néz ki akárcsak én, mégis egy idegesítő liba. Legalábbis mások elmondása alapján, nem nagyon szimpi. Nem törhet elő csakúgy, amikor akar! Ez az én testem, én mondom meg mikor kié. Ha nem magamról lenne szó, már tuti rég ki csináltam volna. De ha már úgyis nálam tartunk, el kell, hogy mondjam, milyen tökéletes vagyok! És pont emiatt csak a hozzám hasonlóan kifogástalan emberekkel állok szóba. A többieket általában észre se veszem, vagy szimplán eltüntetem őket az utamból. De egyébként sem vagyok kedves senkivel. Csak azok rendesek a másikkal, akik ugyanolyan szánalmasak, mint ők. Könnyen fel lehet húzni, úgyhogy jobb, ha vigyáznak velem. Nem ismerek kíméletet. Inkább csak olyan dolgok miatt borulok ki, mint például ha elveszed a sminkcuccom, vagy hozzáérsz a hajamhoz. Jegyezd meg, a hajamhoz tilos hozzányúlni. Világos? Viszont ami igazán fel tud bőszíteni, az az, mikor egy fajtársam az emberekkel érintkezik. Micsoda botrány! Bele se merek gondolni, hogy én egy emberrel akárcsak szóba álljak. Most komolyan, ki az, aki ennyire bolond lenne?
Lux: Elég sértődékeny vagyok. Talán túlságosan is. Ha valaki már egy rossz szót szól rám, rögtön otthagyom a fenébe. Nem vagyok képes elviselni, mikor valaki úgy gondolja, hogy nem csinálom jól azt, amit, vagy szimplán beszól nekem. Néha úgy érzem, hogy azt hiszik nekem nincsenek érzéseim. Pedig igenis vannak, sőt nagyon jól visszatükröződnek rajtam, csak nem szeretek emberek közelébe lenni. Nehezen kötök barátságot akárkivel is. Egyszerűen nem találom a közös hangot velük. Mintha semmi közös nem lenne bennünk. Pedig valószínű, hogy van, csak én találom. Talán nincs senki, akivel olyan jóba lennék, hogy a feltétlen bizalmamat élvezhesse. Egyszerűen hiába mondják azt, hogy nekik bármit elmondhatok, nem vagyok képes beavatni őket a titkomba. Úgy érzem, bármelyik pillanatban elárulhatnak és kiadhatják mindazt, amit addig megosztottam velük. Ezért nem is engedem, hogy valaki a szobámba jöjj, mikor én nem vagyok ott. Akkor se nagyon szeretem, ha ott vannak mikor én is a szobában tartózkodom, de úgy egy kicsit kellemesebb. Ezért is szoktam legtöbbször ott lenni. Sose szerettem, ha valaki a magánéletembe turkál, elvégre az mégiscsak bunkóság. Egyes emberek olyan szemetek tudnak lenni. Én biztosan nem lennék olyan önző és beképzelt, mint egyesek!

szerepjátékos példa
Középső gyerekként sose számítottam igazán a családban. Vagy a bátyáimmal voltak elfoglalva a szüleim, vagy pedig az ikrekkel. Engem pedig egyedül szidni tudtak, hogy miért nem tudok olyan lenni, mint a testvéreim. Csak azért, mert én nem azzal szenvedek, hogy az emberek elfogadjak, és hogy ne tudják meg, hogy én vérfarkas vagyok. Legszívesebben elmondanám mindenkinek, hogy márpedig szörnyek igenis léteznek és nem csak a halandóké a világ. Csakhogy az én jótét lélek szüleim, nem hagyják. Ha csak egy rossz szót is szólnék, bizonyára darabokra szaggatnának. Nem azt mondom, hogy nem tudnám őket puszta kézzel megölni, mert nagyon is, de a testvéreimet szeretem így miattuk meghagyom a nyamvadt kis életüket. Az volt a szerencsém, hogy elmenekülhettem onnét, különben már biztos, hogy egy halomnyi föld alatt feküdnének. De a lényeg, hogy engem sose szerettek. Nem kaptam meg azt a figyelmet, amire mindig is vágytam, hanem csak sok rosszat, ami igazán nem az én hibám volt.
*
Talán olyan tíz éves lehettem, mikor azt vettem észre, hogy nem mindenre emlékszem. Gyakran ébredés után pár órával kiestek a dolgok és volt olyan, mikor nem emlékeztem egy teljes napra. Először amnéziának gondoltam, majd a bátyám elvitt orvoshoz, mert szerinte furcsán viselkedtem. Akkor derült ki, hogy személyiségzavarom van. Nem értettem, hogy mire gondolnak ez alatt, majd elmagyarázták, hogy két énem van gyakorlatilag. Az elején nem akartam elhinni ezt, de később rá kellett jönnöm, hogy ez a kő kemény igazság. Attól fogva a bátyám vigyázott rám egy rövid ideig, de sajnos…Ő sem maradhatott mindig mellett. Elhagytam a családunkat és többé már senki se volt, aki segíteni tudott volna nekem. Se abban, hogy senki ne tudja meg ezt az egész személyiségzavaros dolgot, se abban, hogy ne akarjak mindenkit megölni magam körül. És mivel csak ő tudott a problémáimról, így vigyáznom kellett mikor vagyok a családom közelébe, nehogy megtudják, talán mégsem vagyok olyan tökéletes, mint amilyennek mondom magamat.
*
Tenebris

Tizenhat évesen kezdtem bele a hajtóvadászatokba. Bármelyik halandó, aki az erdőbe merészkedett, megismerhetett engem. Persze mindenki pórul járt vele, mert nem bájcsevegni akartam velük. Az embereket mindössze annyira tartottam jónak, hogy kitűnő prédák, mert nekem csak ennyit jelentettek.
Ma is pont egy fiatal srácot követtem, mikor kint volt. Észrevett és menekülni kezdett. Dehogy ennek mi értelme volt? Utána iramodtam, de az elején csak lassan követtem. Ki akartam élvezni mindenegyes percét. Félórányi futás után viszont már kezdtem azt érezni, hogy ideje lenne elejteni a zsákmányomat, így felgyorsítottam a lépteimet. Ráugrottam, majd a földre tepertem. Olyan könyörgő pillantást vetett rám, amibe némi félelem is tükröződött.
-Sajnálom drága! Hidd el, ez nem a te hibád. Szimplán élvezem. – Elővettem a késemet és srác mellkasába szúrtam. Lassan húztam a végig a testében egészen a hasának a közepéig. Kihúztam és egy gyors mozdulattal elvágtam a torkát. Ezt már tényleg csak az élvezet kedvéért csináltam. A kezemet beborította a ragadós, vörös színű vére, ami még mindig forró volt. Szétfeszítettem a testét miközben eltörtem néhány bordáját a gyereknek. Mindegy már úgyse érez semmit. Felálltam és a lábammal az oldalára fordítottam, hogy az összes belső szerve a földre folyjon. Azon gondolkodtam, vajon melyik szervének a szétboncolásával kezdjem, vagy csak szimplán adjam el valakinek?

Lux

Nem emlékszem mi történt. Arra se, hogyan kerültem oda. Csak az előttem fekvő fiúra figyeltem, akit úgy néz ki elég durván öltek meg. Fel is sikítottam mikor megláttam, majd a kezemre néztem, mert éreztem, hogy beborítja valami meleg és ragadós dolog. Ismét felkiáltottam és kis híján elsírtam magamat. Egy pillanatra azt hittem, hogy ezt én tettem. Elvégre nem emlékszem semmire, ami ezelőtt történt velem. Gyorsan elhessegettem a gondolatot, hisz én sose lennék ilyen kegyetlen senkivel.
-Helló! Van itt valaki? – Miután nem kaptam választ kicsit nyugodtabb lettem, hogy nekem nem kell tartanom attól az őrült gyilkostól, aki ezt tette a sráccal. Nem tudtam mit csinálhatnék vele. Itt az erdő közepén biztos nincs senki most, így csak egyszerűen elhátráltam tőle és elkezdtem futni. Nem tudtam merre csak valahová messze, ahol majd elfelejthetem ezt az egészet.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



dear cupcake, call me by my name
avatar

Vámpír

Male ♌ Posts : 83
♌ Join date : 2014. Jun. 17.
♌ Age : 75
♌ Tartózkodási hely : の Pince
♌ Foglalkozás : の Nem akarod te azt tudni
♌ Humor : の Valami eszméletlen biztos van

TémanyitásTárgy: Re: Tenebris Sardothien   Vas. Aug. 30, 2015 6:45 pm

Accepted!



Először is enged meg, hogy üdvözöljelek az oldalunkon!  zöld lufis A lapod úgy ahogy van tetszett.  Smile Imádom ahogyan írsz! cuki kék  Engedd meg, hogy a te szavaiddal éljek és "Sajnálom drága! Hidd el, ez nem a te hibád. Szimplán élvezem." doboz troll Igen. Olvasás után pontosan ez jutott az eszembe. Persze egy picit sajnállak, nem lehet nehéz vérfarkasként úgy viselkedni, mint egy vámpír.  Laughing De mit számít az, igaz? Nem csak a vámpírok élvezhetik a gyilkolás örömét, hanem te is. Mármint Tenebris feled, amúgy a valamivel visszahúzódóbb Lux szintén tetszik. Nagyon ötletes.  szemöldök vonogatós Ahogyan a névválasztásod is! Ezzel azt akarom mondani, hogy engem már most levettél a lábamról!  repülni akarok Persze nem akarom itt szaporítani a szót és benyálazni az előtörténeted alatt mindent, így inkább utadra engedlek! Foglalózz bátran, ha eddig nem tetted volna meg és mehetsz is játszani!  táncolós kék

Jó játékot kívánok neked a Staff nevében! Smile
Leith Leith




Leith
Collins
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lysandercollins.tumblr.com
 
Tenebris Sardothien
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
❝ B L O O D and L O Y A L T Y :: Archívum :: Zárt részleg :: Régi előtörténetek-