Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
 

 Uriel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet



dear cupcake, call me by my name
Uriel
Uriel

Angyal

nő ♌ Posts : 3
♌ Join date : 2015. Sep. 01.

TémanyitásTárgy: Uriel   Uriel EmptyCsüt. Szept. 03, 2015 9:43 pm

Uriel


örök
engem teremtettek
angyal
nincs
hetero
ápoló
egyedülálló
elisabeth olsen
kinézet
Teljesen átlagos kinézettel rendelkezik. Leszámítva szárnyait, meg a tényt, hogy bármit is tesz, az emberek szemében mindig is egy tökéletes szépség marad. Kisugárzása is hűen tükrözi jellemét, olyan nyugodtság árad belőle, hogy sokan már-már keresik a társaságát, csupán azért, hogy egy kicsit is enyhítsenek a feszültségükön, és ő is szívesen látogat az intézetbe.
Vékony, valóságos nádszál nő, de az ő ereje nem is a fizikumában rejlik, na meg… már az elején tesz róla, hogy ne is kelljen fitogtatni azt. Szőke haján sokszor megcsillan a nap sugara, és igen, nem is egyszer aggatta rá az angyal jelzőt egy ember, amin mindig jót mosolyog. Nem hord kirívó ruhákat, sem túl színeseket. Öltözködésében is azt a bizonyos „ártatlanságot” próbálja kihangsúlyozni, amivel amúgy rendelkezik.
Arcán mindig kedves mosoly virít, nagy ritkán lehet csak látni felcsigázva, főleg akkor, mikor bátya Lucifer, megint olyas valamit művel, amivel fel is boríthatná az amúgy is ingatag rendet. Tény és való, ő az egyetlen, aki képes érzelmi hullámokat generálni benne, s ezt Uriel maga se érti.
jellem
Felettébb nyugodt teremtés, akit aztán tényleg nehéz kihozni a sorsából. Bölcsnek is mondható, rengeteg évnyi tapasztalat van a háta mögött, amit aztán nem is fél kamatoztatni, olykor tovább adni, ha arra van szükség.
Teljesen elfogult, ha Uráról, vagy testvéreiről van szó, és hosszú évek óta, az emberek békéjének megőrzésére szánja minden idejét. Szeret is köztük időzni, hisz noha nem kevés év tudható már mögötte, imádja azt a fejlődést, ami lent a Földön van. Szeret pörögni, noha nem viszi túlzásban, és lételeme, hogy segítsen, ahol tud.
Amit viszont csak kevesen tudnak, ő még nem mondott le bátyáról, ahogy a férfi se róla. Hiába kínozza testvéreit, hiába hírlik róla, hogy ha angyallal találkozik, az bizony nem teszi zsebre, amit kap. Uriel tisztában van vele, hogy ez nem törvényszerűen van így, sőt… sokszor ő maga keresi Lucifert, a férfi pedig még egyszer se tett kárt benne. Dühíteni dühíti, legtöbbször felsikítana, amiatt a makacsság miatt, ami a pokol urába szorult, de szerencsére, a lányban is van annyi, hogy újra és újra megpróbálja visszatéríteni a helyes útra.
Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy mióta csak az eszét tudja, Lucifer volt az, aki mindig is a legközelebb állt hozzá, s elvesztése neki is legalább annyira fájt, mint amennyire a férfinek a szárnyai elvesztése, na de erről természetesen mélyen hallgat.
Egyébként panasz sose volt rá, lelkiismeretesen végzi el teendőit, és olyasmi sose hagyja el a száját, amiről Lucifernek nem kell tudnia. Mostanság minden idejét az intézetben tölti, és rendületlenül segít az ott lakó betegeknek túljutni a nehézségeken, problémákon, ami bizony rá is nyomja bélyegét. Már nem látni annyit mosolyogni, s mintha fáradt is lenne, tény, az idő, meg amit lát, őt magát is megviseli, de azért annyira mindig észnél van, hogy tudja, mikor kell megálljt parancsolnia magának és egy kis szünetet tartani, hogy az amúgy is törékeny lelkét megóvja.

szerepjátékos példa
- Csss, nyugodj meg… nincs semmi baj – simítok végig a nő verejtéktől vizes arcán, és a megnyugtató mosolyommal arcomon, suttogom a szavakat. Ez már a sokadik alkalom, s kezdek aggódni. Eddig sikerült, mindig sikerült túljuttatnom az embereket a problémáikon, legalább annyira, hogy kellően beszámíthatók legyenek, s saját fajtársaik tudjanak rajtuk segíteni.
De ez a nő más, a benne lévő feszültség, a rengeteg érzelem, amivel meg kell küzdenie, egy perc töredéke alatt, nem csoda, hogy összeroppant.
Iszonyat furcsa, mert első ránézésre meg tudom állapítani a probléma forrását, s a képességemnek köszönhetően, ki is küszöbölni azt, most viszont…. Most viszont iszonyat dühös vagyok bátyámra. Szeretem őt, máig a testvéremnek tartom, még akkor is, ha a többiek nem, de ilyenkor nagyon dühös tudok rá lenni.
Persze, tisztában vagyok vele, hogy Ő ezt az utat választotta, na, nem mintha valaha is lemondanék arról, hogy jól fejbe kólintsam, hátha észhez tér végre, épp csak az fáj, hogy ebbe mindenki belekeveredett, még ez az ártatlan nő is. Tudom, látom rajta, hogy személyesen magához Luciferhez volt szerencséje, ilyen mértékű sérüléssel, csak azok tudnak bekerülni, akikre ő tette rá a kezét. De jobban dühít a tudat, hogy ez a nő még jól járt, noha ezt most meg nem mondja senki róla. Tisztában vagyok bátyám képességével, ahogy az erejével is, és még csak gondolni se tudok arra, én ebből miért nem kaptam semmit, csupán hálás vagyok, amiért engem nem lök el magától, félő, azt én se bírnám elviselni.
Igen, volt idő, mikor össze voltunk nőve, sőt. A kapcsolatunk már-már irigylésre méltó volt, hisz mindent együtt csináltunk. Ő tanított meg repülni, ő mutatta meg azokat a gyönyörű hegyeket. És én szerettem.
Azt hinnénk, ahogy az embereknél, úgy nálunk is szertefoszlanak ezek az érzések, ha Michaelt látják, még csak nem is kételkednek benne, de nincs így. Egy részem szeretné, ha elmúlna az a szeretet, és tényleg tudnám úgy imádni Urunkat, ahogy testvéreim, de a szívem egy része harcol, ő Lucifert szereti, s a férfi tehet bármit… tesz is. Én mégse tudok haragudni rá, megvetni se, holott minden okom meglenne rá. Nem tudom benne azt a gonoszt látni, akit mindenki más, hisz én látom azt is, aki valaha volt, még ő is ott van benne, csak a makacssága az, ami visszatartja.
Újra és újra peregnek le a képek a szemem előtt. Minden, ami valaha fontos volt, minden, amiben csepp örömöm-leltem… minden hozzá köthető. Urunk se kérheti azt tőlem, hogy lemondjak róla… lemondjak egy darabról belőlem, még ha az a bűn ösvényére is lépett, s az folyamatosan taszítja egyre mélyebbre. Nem tehetem, nem tudom megtenni, ép ezért, mit sem törődve testvéreim ellenzésével, újra és újra lejárok, ahogy most is.
Mihelyst sikerül annyira lenyugtatnom a nőt, hogy azt elnyomja az álom, leveszem köpenyem, s kiérve az intézetből, egyből bátyám felé veszem az irányt, mit sem törődve teremtményei vérben forgó szemével. Tudja, mind tudják, hogy nem kell engem félteni, látszat is csal… sokszor.


Vissza az elejére Go down



dear cupcake, call me by my name
Leith Collins
Leith Collins

Vámpír

Férfi ♌ Posts : 83
♌ Join date : 2014. Jun. 17.
♌ Age : 80
♌ Tartózkodási hely : の Pince
♌ Foglalkozás : の Nem akarod te azt tudni
♌ Humor : の Valami eszméletlen biztos van

TémanyitásTárgy: Re: Uriel   Uriel EmptyPént. Szept. 04, 2015 10:02 pm

Accepted!



Üdvözöllek az oldalunk kedves Uriel! A lapod csodálatos volt, éppen olyan ragyogóan aranyos és szerethető, mint te magad.  Smile Nem tudom mit mondhatnék, már neked is mondtam a chatboxban, hogy imádom ahogyan fogalmazol és kezdem azt érezni, hogy ezt egyre több embernek mondom, egyre kevesebben fogják elhinni, de igaz! affraid Szerintem elmondhatom, hogy jó látni mennyire szoros a kapcsolat közted és Lucifer között. Örülök, hogy van valaki aki nem mondott le a makacs kis fejéről!  szemöldök vonogatós Remélj! Vagy nem is tudom milyen tanácsot adhatnék egy angyalnak. Mert valóban az vagy, még ha közben továbbra is kitartasz a bátyád mellett.  Tehát ha én angyal volnék, akkor bizonyára nem ítélnélek el.  Wink De nem vagyok az, szóval mit sem érne a szavam egy angyaléhoz képest.  doboz troll Nem tartlak fel tovább, utadra engedlek! Elfogadva, repülj szépen! zöld lufis

Jó játékot kívánok neked a Staff nevében!  Marciel
Leith Leith


Vissza az elejére Go down
http://lysandercollins.tumblr.com
 
Uriel
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lucifer & Uriel

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
❝ B L O O D and L O Y A L T Y :: Régi előtörténetek-