Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
 

 Dexter & Natalie ×× Into the woods

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet



dear cupcake, call me by my name
Lorena Boyer
Lorena Boyer

Mágus

nő ♌ Posts : 38
♌ Join date : 2015. Aug. 27.
♌ Age : 32
♌ Tartózkodási hely : amsztredam vagy elmegyógyintézet
♌ Foglalkozás : ápoló

TémanyitásTárgy: Dexter & Natalie ×× Into the woods   Dexter & Natalie ×× Into the woods EmptyCsüt. Szept. 03, 2015 10:08 pm




Dexter & Natalie
Let's practise magic

Otthonról egy szó nélkül léptem le. Szerencsére volt rá alkalmam, mert apám és a tesóm megint vitáztak. Olyankor senki se figyelt rám hála a jó égnek. Később ugyan valamikor talán észreveszik, de addigra vagy visszamegyek, vagy még messze leszek tőlük. Fogalmam sincs melyik fog ma megtörténni, de nem is érdekelt nagyon. Csak olyan gyorsan akartam onnan eltűnni, amilyen gyorsan csak lehetett. A lábam meg sem állt egészen a város szélén lévő erdőig, pedig az nem kis gyaloglás volt. Kicsit beljebb mentem egy járatlanabbnak tűnt részre, majd egy kicsit lepihentem az egyik fánál, ittam kicsit, és ettem is. Hamar sikerült feltöltődnöm. Éreztem ahogy az energiám visszatér belém, ezért felkeltem, kerestem egy farönköt, ledobtam a táskámat tőlem nem messze, és egy száraz ágat kezdtem el keresni. Hamar találtam egy kis véznát, de az nekem pont jó volt. Ráhelyeztem a rönkre, és mély levegőket vettem. Miután éreztem a feszültség eltávozását a testemből, a botra kezdtem el koncentrálni. Minden erőmet belevetve próbáltam meggyújtani, és már éreztem is, hogy sikerülni fog, amikor csak egy aprócska füstfelhő tűnt fel. Gyorsan megnéztem a fadarabot, de csak megperzselni is alig tudtam. Nem
akartam feladni, ezért folytattam. Mindenhogy megpróbáltam. Elképzeltem ahogy meggyullad, másra gondoltam, egyáltalán nem gondoltam semmire, hagytam, hogy eluralkodjanak rajtam az érzelmeim, de semmi. Vagy fél órát próbálkoztam, majd inkább abbahagytam, mert kezdett felhúzni a dolog. Dühömben hátat fordítottam az egésznek, és azt kívántam bárcsak leégne az egész erdő most rögtön. Pár másodperc múlva füst szag ütött meg. Azonnal megfordultam, és csodálkozva láttam, ahogy az egész bot lángol. Egy darabig csak álltam ott meglepetten, majd észbe kaptam és eloltottam. Kissé büszke voltam magamra, és ez a vigyoromból is látszott, de közben féltem is, hiszen ez végülis akaratom ellenére történt meg. Viszont legalább haladtam. - Ha így folytatom még egész jó kis mágus lesz belőlem. - jelentettem ki magamnak. Úgy se volt ott senki, legalábbis én nem láttam senkit. Miután biztosramentem, hogy nincs több tűz, egy közeli fához sétáltam. A kérgébe két név volt belevésve, és egy dátum. Az ujjaimmal követtem a véset vonalát, és elgondolkoztam vajon kik lehettek ők. A dátum már vagy 20 évvel ezelőttről volt. Innen is látszott, hogy egy ilyen romantikus dolog mennyit árthat egy fának. Még ennyi év után is látszik a sérülése. Sóhajtottam egyet halkan, majd felnéztem a fa tetejére. A leveleket épphogy mozgatta a szél. Valahogy megnyugtató volt nézni.

Zene: Throne ×× Üzi: remélem tetszik affraid ×× Ruha: katt ×× Szószám: 388
Vissza az elejére Go down



dear cupcake, call me by my name
Dexter Dintrow
Dexter Dintrow

Ember

Férfi ♌ Posts : 6
♌ Join date : 2015. Sep. 03.
♌ Age : 33
♌ Tartózkodási hely : || Ahol akarok
♌ Foglalkozás : || Főzés, tánc, festés, olvasás.. annyi, mint a tenger
♌ Humor : perverz

TémanyitásTárgy: Re: Dexter & Natalie ×× Into the woods   Dexter & Natalie ×× Into the woods EmptyCsüt. Szept. 03, 2015 11:21 pm



Natalie x Dexter

I see fire


A mai napom nem indult túl könnyen. Úgy tűnik az étterem, ahol dolgozom, be fog zárni, mert a főnök szerint nincs elég ember, ő pedig nem tud felvenni újakat. Így hát inkább megszabadul az egésztől, csak abba nem gondol bele, hogy nekem, vagy a munkatársaimnak esetleg ez nem a legjobb. Bár, mit számít? Őt ez amúgy sem érdekli.
A húgom kijelentette, hogy haza akarja hozni Melaniet az intézetből, de nem lehet, és hiába magyarázom neki minden erőmmel, nem akarja felfogni. Csak fújja a saját igazát, ami csak oda vezet, hogy úgy is összeveszünk. Ez biztos. Pedig én szeretem őt, az egyik legfontosabb dolog az életemben, már húsz éves, de még mindig úgy viselkedik, mint egy gyerek. El sem hiszem.
Ezek után, kiderült, hogy a macskám, Bajszos, teherbe esett. Lehet erre gondolnom kellett volna akkor, amikor egy nőstény és egy kandúr macskát szereztem be. Ivartalaníttatnom kellett volna, legalább az egyiket, de a hülye fejemmel sajnálom szegénykéket, nem akarom őket kés alá küldeni. Mindegy, majd csak találok helyet a csöppségeknek, azon ne múljon semmi.
Az idegeim eléggé elcsépeltek voltak, ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek, csapok egy kis random túrát, így egymagam. Hiszen Clairt úgy sem tudnám kirángatni magammal, szóval fogtam a táskámat, csináltam, és be is csomagoltam pár pulykás szendvicset, meg egy flakon ásványvizet, felhúztam a csukámat, és a kabátomat, majd elindultam, hogy nekivágjak az erdőnek. Mindig is szerettem a természetet, már egész kiskorom óta. A szüleim azt gondolták, hogy föld erejű mágus lesz belőlem, de csalódottan rá kellett jönniük, hogy a legidősebb és egy szem fiacskájuk bizony halandónak született. Varázstalan, egyszerű embernek.
Imádtam, ahogy a szellő meglebegtette a fák levelit, azt, ahogyan a friss levegő a tüdőmbe hatolt, és megtöltötte azt. Szerettem a madarak hangját, ahogy a varjak elszálltak a fejem fölött. Egyszerűen csak szerettem a természet minden szegletét. Ez volt az én helyem.
Ahogy megérkeztem, mielőtt még bevetettem volna magam a fák közé, hogy mindent feltérképező túrára induljak, megpillantottam egy égővörös hajú lányt. Az egyik fa törzsénél ült, és mintha próbálta volna lángra lobbantani az erdőt. Nem mozdultam a helyemről, csak álltam és néztem, amit csinált. Felállt, hátat fordított a fáknak, az arca dühöt tükrözött, és a fa a háta mögött lángra kapott. De olyan lánggal égett, hogy még én is hátráltam egy lépést. Lassú léptekkel közelítettem meg őt, tekintetem elidőzött az arcán, szép lány volt, de, hogy mágusnak született, az kicsit meglepett. Nem mintha nem tudtam volna a varázsvilágról, hiszen gyakorlatilag mágusok között életem és nőttem fel, de még sosem találkoztam más mágussal, a szüleimen és a húgaimon kívül. Végig néztem, ahogy odasétál egy fához, és a törzsére tapasztja a kezét, majd erőt vettem magamon, és megközelítettem, mert, ha már egyedül van, és én is egyedül vagyok, bizonyára mindkettőnknek jót tenne egy mindentől független társaság.
- Szép lángcsóvák voltak… de legközelebb azért, olyan helyen csináld, ahol kevesebb az esélye az erdőtűznek – mondtam, olyan hangon, hogy meghallja. Lehet nem a legilledelmesebb köszönés, de igazán féltem az egyetlen erdőt a városban.


||music:zene|| words: 490 || note: remélem megfelel  ugrálós  || outfit  
▲▼
Vissza az elejére Go down



dear cupcake, call me by my name
Lorena Boyer
Lorena Boyer

Mágus

nő ♌ Posts : 38
♌ Join date : 2015. Aug. 27.
♌ Age : 32
♌ Tartózkodási hely : amsztredam vagy elmegyógyintézet
♌ Foglalkozás : ápoló

TémanyitásTárgy: Re: Dexter & Natalie ×× Into the woods   Dexter & Natalie ×× Into the woods EmptySzomb. Szept. 12, 2015 9:54 pm




Dexter & Natalie
Let's practise magic

Miközben néztem a fát és magamban örültem a sikeremnek, kicsit elgondolkoztam. Az erőm irányítása mindig is csak akkor sikerült, amikor egyedül voltam, akkor sose ment, ha apáékkal voltam, vagy a tesómmal. Új mesterem pedig még nincsen, így hát sajnos, vagyis nem sajnos, csak egyedül tudok gyakorolni. Tudom, hogy ez nem a legjobb, hiszen magamtól nem fog tökéletesen menni, de még így is ez a legjobb, amit valaha volt. Egyedül többre megyek, mint a családdal. Furcsa, pedig általában ez nem így szokott menni. Miközben gondolkoztam, valaki megszólalt. Ijedtemben megremegtem egy kicsit, nem számítottam senkire az erdőben. Kíváncsian, de mégis félve fordultam hátra. Egy ismeretlen sráccal találtam szembe magam, aki idősebbnek tűnt, mint én. Talán a húszasévei elején járhatott. Nem igazán néztem meg, mivel jobban érdekelt az, amit mondott. Látta, ahogy tüzet gyújtottam. Ebből elég nagy gondok lehetnek.
- Milyen tűz? Mármint az? Az nem is tudom, hogyan történt. Erdőtűz? Ugyan, ez csak egy gyufa volt, semmi több! Ebből még nem lesz erdőtűz! Vagy esetleg valami mást láttál? Nem mintha lett volna más, amit lehetett volna látni... - összevissza mondtam mindent, ami az eszembe jutott. Amikor ideges vagyok, sosem tudok rendesen beszélni, meg minden csak úgy jön ki a számon, amire a fejemben van. Ez most is majdnem megtörtént. Esküszöm, csak egy hajszál választott el attól, hogy kimondjam a mágus szót. Az lett
volna már csak a katasztrófa, ha kikotyogom mi is vagyok. Ha még fáradt is lennék az idegesség mellé, esküszöm az is simán kibukna a számon: Igen, én csináltam a tüzet, mert ugye egy mágus vagyok. Ja, és amúgy egyáltalán nem tudom irányítani, de ne aggódj, maximum csak a fél város fog leégni!
- Amúgy ugye te nem valami erdész vagy, vagy valami hasonló? Mert tényleg nem direkt volt a dolog, és el is oltottam már és esküszöm, hogy többet nem fog előfordulni! - a szívem annyira zakatolt, hogy majdnem kiugrott a helyéből, és ez egyáltalán nem az az érzés, ami jól esik. Fogalmam sem volt, hogy a srác mennyit látott. Majdnem megőrültem ott helyben pár másodperc alatt, amíg végiggondoltam az összes lehetőséget az adott szituációból. Szinte már hallottam is a kérdéseit, hogy hogyan csináltam, és, hogy miféle sátánista dolog ez. Inkább kivertem a fejemből a szörnyű dolgokat, és vettem egy mély levegőt. Végre tetőtől-talpig megnéztem a srácot, hátha láttam már valamikor, valami hülye bálon, vagy hasonlón. De nem volt szerencsém, nem volt mágus, legalábbis nem egy azok közül, akiket én ismertem. Sokkal jobb lehetne a helyzet, ha tudná az igazat, és nem kell hülye hazugságokkal előállnom. Viszont az élet nem ilyen egyszerű. Lassan majdnem teljesen lenyugtattam magam, és a férfi szemébe néztem.
- Bocs az előbbiekért, mármint azért, hogy összevissza beszéltem, meg ilyenek. Elhiheted, hogy nem kis meglepetésként ért a felbukkanásod. Arról meg ne is beszéljünk, hogy mit láttál... - tudtam, hogy elég béna próbálkozás a tématerelésre az egész tűz dologról. Az eltereléshez, viszont kellett volna valami jobb dolog is, amit felhozhatnék, de semmi sem jutott az eszembe. Reméltem, hogy ő felhoz valamit, vagy valami történik. Hirtelen nem tudtam volna elkezdeni csevegni, vagy csak úgy bemutatkozni, hiszen jelenleg az elég furán jönne ki, és a zagyválásom után, már így se tűnhetek teljesen normálisnak. Nem akarom még jobban rontani a saját helyzetemet.

Zene: I See The Light ×× Üzi: remélem tetszik affraid ×× Ruha: katt ×× Szószám: 527
Vissza az elejére Go down



dear cupcake, call me by my name
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Dexter & Natalie ×× Into the woods   Dexter & Natalie ×× Into the woods Empty

Vissza az elejére Go down
 
Dexter & Natalie ×× Into the woods
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Dexter Dintrow
» Sally x Dexter >> Your my wonderwall <<
» Natalie's name list
» Natalie Godfrey

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
❝ B L O O D and L O Y A L T Y :: Lezárt játékok-