Lilith

Állt. Egyenes háttal és büszke tekintettel. Figyelt. Megfigyelt. Utoljára. Haját vadul csapkodta a szép, mint egybetörhetetlen vadló. Az is volt, betörhetetlen. Nem megvetés volt szemeiben, hanem annak a lelke, aki tudja, mennyivel felettük létezik. Aztán egy pillanatra mégis megjelent szája sarkában egy féloldalas, apró rándulás. Érezte gerince vonalában az energiát, mintha csak szárnyai lettek volna. Próbálnák csak megérinteni őt, a Halál Csókját, a Végzetet.
Nemet mondtam. Nemet mondtam neki. Csak ennyi járt az eszében miközben a Paradicsomot nézte, ahol Ádám egy új nőért könyörgött Istennek. Ádám azt hitte, hogy jobb Lilith-nél, hogy csak azért, mert őt teremtette meg előbb a Teremtő, több joga van mindenhez. Parancsolgatott neki, mintha valamiféle Isten lenne ő maga is, de Lilith nem kért belőle. Okosabb volt és ezt tudta.

Feletted állok - mondta Ádám Lilith pedig megrökönyödve nézett rá. Nem hitt a fülének, hogy a férfi azt hitte különb nála.
Mindketten a földből vétettünk, ugyanannyi jogom van, mint neked - válasza meglepte a férfit, de ő mégis tovább vitázott.
Alattam vagy és kész - mondta Ádám és azt hitte, hogy ezzel be is fejezte a veszekedést.
Nem, nem akarok alattad lenni de Ádám csak vitatkozott és a vitának nem lett volna vége, ha Lilith ki nem mondja Isten igazi nevét. A nevet, ami akkora hatalommal bír, hogy megrengtek a földek és a hegyek, a madarak pedig csoportos vonulásba kezdtek. A nő tudta mi következik ezután, elűzik őt és soha többé nem térhet vissza az Édenkertbe, soha nem ehet a gyümölcsökből és nem barátkozhat az állatokkal. Megérte tehát? Igen. Büszkén futott ki a kertből, nyomában az angyalokkal, akiket érte küldtek. Gyorsabb volt és eszesebb, elbújt, és addig bujdosott, amíg fel nem hagyták a keresésével, majd találkozott a Fényhozóval, Luciferrel.

Most pedig a távolból nézi, ahogy Éva minden parancsnak engedelmeskedik, amit Ádám mond. Elhitette vele, hogy ő alatta van, de Lilith tudja, hogy egyenlőek és a bosszú, mely máig ott él a szívében azt súgja, hogy egyszer ezt be is fogja bizonyítani. És tudja mit fog tenni, de nem mondja ki hangosan, mert a szél talán elvinné hozzá, valaki meghallhatná. Isten nem állt mellé, elárulta, így a bosszú őt is érinti. Az első önálló nő kirekesztve, de annál nagyobb büszkeséggel szövi terveit az angyalok ellen. Mint tudjuk, nem mindig azok a jók, akiknek szárnyaik vannak.