Vérhattyú

Általános ismertető a vérhattyúkról: A legendák szerint, a legnagyobb gonoszságnak számít a sorstól ha valaki vérhattyú lesz. Hiszen ez a vérállat forma tekinthető a leginkább gyengébb fajnak, akiktől már nincs lejjebb, mert ők azok akik azt a bizonyos kört bezárják. Tehát ennél tovább már nem lehet süllyedni sem, a természetfelettiek sorában. Sajnos innen feljebb jutás sincs. Természetüket tekintve ők a legnyugodtabb és legártatlanabb teremtések, akik biztos, hogy még a légynek se tudnának ártani. Ezért is tűnhetnek olykor elvont gondolkodásúnak, művészléleknek, akiket mások nehezen értenek meg. Gyakran válik közülük zenész, festő és olykor még színész vagy filmrendező is. Nagyon bele tudnak mélyülni abba amibe éppen pont belekezdenek, ezért megeshet, hogy gyakran mániákussá válnak egy bizonyos dolog miatt, amit határozottan kedvelnek. Erről nagyon nehezen lehet lebeszélni őket. Sokszor sajnáltatják magukat, néha azért, hogy több szeretethez jussanak és ezáltal egy kicsit is erősebbnek érezhessék magukat. Mert őket furcsa mód, a szeretet az ami élteti.


Átváltozásuk: Vérhattyúvá két módon válhat valaki, ha ebbe a vérvonalba születik vagy ha elátkozza őket egy mágus. Ebből a fajból nagyon kevesen vannak, aminek kevés a jelentősége, hiszen úgyse jelentenek nagy veszélyt az emberre, ugyanis csak nagyon ritkán támadnak, ám akkor sem ejtenek sebet. A vérhattyúk csendesek és visszafogottak, ez persze nem meglepő mert sem átváltozott alakban sem emberiben nem képesek jelentős erőt kifejteni. Ez a faj teljesen visszafogott, rájuk nem jellemző a szövetségre lépés más fajokkal, mert tudják, hogy ők lennének az alárendeltek és kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Olykor persze kénytelenek szövetséget kötni, mivel csak és kizárólag gyógyitó munkálatokat tudnak ellátni, mert ehhez kiemelkedő tehetségük van. Ha valaki vérhattyúvá változik, akkor egy egyszerű hattyú alakját öltik fel. Emberi alakban azonban jellemzően sajátos rájuk a hajuk színe, mely egészen tejföl-szőke színű. A bőrük is halvány fehér, a szemük halványkék vagy zöld, az alakjuk általában véve meg magas, nyúlánk típusú, és nagyon törékenynek tűnnek.


Képességeik: Nem valami erősek, ezért sincs számot tevő erősségük. Talán a gyógyításra való hajlamot kivéve. Mivel vannak akiket egy mágus átkozott el, valamennyi kevés úgynevezett mágiát sikerült kapniuk attól aki elátkozta őket. Ez az energia átszáll a szülőkről a gyerekre is, így ha valaki vérhattyúnak születik, akkor biztos, hogy örökölni fogja a gyógyítás erejét. Emellett képesek az öngyógyításra is, noha lassabban gyógyulnak, mint a többi állat, de képesek ők is a regenerálódásra. Illetve amivel a többi vérállatot is meg lehet ölni véglegesen az alól a vérhattyúk sem kivételek.

Gyengéik: A telihold az egyetlen ami hatással lehet rájuk, ilyenkor akaratuk ellenére is vérhattyúvá válnak. Ha valaki megöli őket, például eltávolítja a testüket a fejüktől értelemszerűen nem fognak újjá éledni, bármilyen jó is legyen a regenerációs képességüket. Tehát ugyanaz ami halálos egy halandó számára és tényleg nincs belőle kiút a halálon kívül az rájuk is érvényes. Meg természetesen ha ezüst jut a szervezetükbe és nem kerül ki valahogy 24 órán belül akkor meghalhatnak.