Lilith

- Úrnőm, a 113-as szoba lakója megint nyugtalankodik. Beadjunk neki egy újabb adag nyugtatót? - kérdi félénken az egyik ifjú ápolónő. Kezdő még, a lábai is remegnek, ahogy tétován ácsorog a főnővéri iroda ajtajában. Fél, a gyávasága pedig erővel tölt el. Ördögi mosoly játszik az ajkaimon, ahogy a szemem sarkából látom a rezzenéseit minden egyes mozdulatom után. Pedig csak a dossziékat nézegetem:
113-as szoba, Jonathan Warren, démon, kiszámíthatatlan, dührohamokkal küzd. Az egyik kedvenc betegem. Amikor még pszichológusként ténykedtem itt, szerettem vele beszélgetni. Őszinte volt, nyílt. Szerette, ha benéztem hozzá, hiszen mindenki őrültként kezelte. Pedig igaza van. Nem szabad elnyomni az érzéseinket, nem hagyhatjuk, hogy elnyomjanak minket. Ki akartam hozni, sikerült is, de túl hamar lebukott. Elkapott egy ápolónőt, aki egyszer megpróbálta benyugtatózni, majd a zárt részlegbe átvinni és megölte. Sajnálatos módon szökésnek kellett beállítanom. Én nem bukhattam le. Pedig tökéletes tervet eszeltem ki...
- Az előzőt reggel kapta, még korai volna. Helyette küldjék be Dr. Frewent, majd ő lenyugtatja.
De már mindegy, szigorú megfigyelés alatt tartják azóta. Viszont annyi lehetőség rejlik még ebben az épületben, egy elvesztése miatt igazán kár lenne aggódni. A rendszert bármikor megdönthetem. Amióta véletlenül pont megüresedett a déli szárny vezetői pozíciója, kapva kaptam az alkalmon és átvettem a főnővéri posztot. Azóta pedig rengeteg ápoló és beteg értett egyet az ötletemmel. Elvégre, ki szeret így bezárva élni? Mégis kinek az ötlete volt, hogy bújjunk el a világ elől? Mintha csak mi lennénk a gyengébbek! Miközben Isten apró kis játékszerei szabadon járnak, kelnek, hát pont nekünk ne lenne jogunk hozzá? Még azokat a tollas förmedvényeket is a Földre dobta, hogy éljenek úgy, ahogy akarnak... Talán végre saját maga is ráébredt, hogy mekkorát tévedett. Vagy csak egy újabb eszement pillanatában tette? Akármennyire is megvetem, sokat gondolkoztam rajta. Anno sem volt tiszta, hogy mit, miért tesz. Sohasem véltem logikát felfedezni tetteiben, mindenki, aki erős volt, önálló, azt rögtön megvetette és eldobta. Mintha pont mi, akik még életképesek is lennénk, hibásak vagyunk! Bezzeg az ő csúszó-mászói életben maradni sem lennének képesek egyedül. Azonnal áldozatáúl esnének az első démonnak, aki szembejön velük, sőt, esnek is. Bűnösök mind, már maga a tökéletes nő, Éva is elcsábult Lucifer láttán. Bolond nőszemély, és rá lettem lecserélve? Háh! Amiatt a nőszemély miatt szenved most az egész emberiség... Olybá tűnik, a mindenható hibát, hibára halmoz. Ahogy anno engem sem tett el láb alól, hanem egyenesen Lucifer kezeire játszott, hogy csatlósa lehessek az emberiség elpusztításában, letaszította az embert, most pedig ellökte magától az utolsókat is, az angyalokat. Kíváncsi volnék, hogy mégis mit tervezhet, megfogant-e benne valami új. Valami új, amiért amit eddig megteremtett, érdemes lenne eltörölni? Mi másért zárná egy helyre összes teremtményét?
Felnevetek, hangosan. Biztos, hogy még a folyosó végén is hallatszik, mégsem kopogtat senki az ajtómon. Akik nem ismernek, félnek megzavarni. Hallottak már rólam, mindenki hallott már rólam, tudják, hogy ugyanolyan közveszélyes vagyok, mint a bezárt betegek maguk. Csak velük ellentétben nekem hatalmam van, így szabadon járhatok. Minden a kezemre játszik, orvosok, ápolók, betegek, mindenhol vannak embereim. Nem akadt még olyan bátor lény, aki megkérdőjelezte volna a hatalmamat, hát még ha ténylegesen meg is fog mutatkozni! Hiszen nem sokára... Nem sokára ismét mind szabadok lehetünk.
- Főnővér, sürgősen szükség van önre a harmadik emeleten! A 403-as beteg túszul ejtett két ápolót és magát akarja látni...
Ciccentek. Pedig a mai nap még egész kellemesnek hatott. De a 403-as... Ő különösen veszélyes, még rám nézve is. Kíváncsi vagyok, hogy ezúttal vajon milyen feltételekkel hajlandó elengedni az alkalmazottakat, hiszen a múltkor sem aprózta már el. Egyik betegnek sincs olyan szobája mint neki, televízió, a rácsok eltávolítva az ablakról, kényelmes francia ágy. Mintha felkészülne valamire...